Jelen kutatás célja tanító szakos hallgatók és gyakornokok IKT eszközhasználatra vonatkozó attitűdjének feltárása metaforavizsgálat segítségével, valamint az eredmények integrálása a tanítóképzés folyamatába. A problémafelvetés origóját azon innovatív fejlődés iránti igény jelenti, amelyet az információs társadalom változatos fogalmi megközelítése mutat (vö. Karvalics, 2007), s ezzel összefüggésben a konstruktivista pedagógia igényére épülő tanulási-tanítási folyamat. A hatékonyság alappillére az interakción alapuló tudáskonstruálás, amely egyre inkább kibővül az információs-kommunikációs eszközök használatával és az adaptív oktatás megvalósulásával (Rapos és mtsai, 2011). A pedagógushallgatók szemlélet- és kompetenciafejlesztése során mindez kiemelt szerepet kap, melynek következményeképp a „download generáció” (Prensky, 2001) igényeit ki tudják elégíteni a későbbi pedagógiai tevékenységeik során. Az empirikus vizsgálat célja a hallgatói attitűdök megismerése az IKT-eszközhasználattal kapcsolatban. A kutatás egyrészt feltáró jelleggel mutatja meg digitális kompetenciájukat, másrészt hozzájárul a hallgatói és gyakornoki nézetek feltérképezéséhez is. Kutatási módszerként a kvalitatív metaforavizsgálatot indokolja, hogy az elvont fogalmak értelmezése megjeleníti a pedagógusjelöltek személyes és affektív szféráját is (Vámos, 2003). Jelen kutatásban az ’IKT-használat’ kulcsfogalomra épülő irányított metaforavizsgálat célja, hogy feltárja az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campus nappali és levelező tagozatos tanító szakos hallgatóinak (n=50) és korábban itt végzett gyakornok tanítóinak (n=25) attitűdjét saját digitális kompetenciájukat tekintve. Hipotézisem alapján a nappali és levelező képzési formában résztvevők, valamint a gyakornoki státuszban lévő tanítók attitűdje között plasztikusan érzékelhető különbség lelhető fel. Feltételezésem szerint a nappali tagozatos hallgatók komplexebb megközelítést alkalmaznak, a levelező hallgatók több nehézséget észlelnek, továbbá a gyakornokok magabiztosabbak az IKT eszközök alkalmazásában. Eredményeim alapján koncepcióbeli változatosság körvonalazódik („rejtély” vs. „kiselefánt”), de nagy számban fellelhetők azonosságok is („varázsló”). A nappali tagozat hallgatói evidenciaként, míg a levelező hallgatók egy része (25%) hátráltató tényezőként tekint az IKT jelenlétére. A gyakornokok esetében a pozitív attitűd („játékbolt”) és a használhatóság („mankó”) fogalma körvonalazódik. Az IKT kapcsán a forrásfogalmak arra utalnak, hogy az eszközjelleg még mindig dominál a módszertani megújulással szemben. Az elmélet és gyakorlat komplexitása érdekében a főiskolai képzésben érdemes újraértelmezni a kurzusok tartalma, ismeretátadása és kompetenciafejlesztése szempontjából szükséges vonatkozásokat.
Want create site? Find Free WordPress Themes and plugins.
Did you find apk for android? You can find new Free Android Games and apps.