feladatokat teljesítő tanár szakos hallgatók által elkészített elektronikus portfólió mennyiben tekinthető a tanári kompetenciák fejlesztését szolgáló eszköznek a képzésben. A kérdés megválaszolásához bemutatjuk a portfólió-készítés követelményének kontextusát, a tanári kompetenciák specifikus fejlesztési lehetőségeit a gyakorlat meghatározott feladataihoz kapcsolódóan, majd tartalomelemzés segítségével rávilágítanunk, hogy a hallgatók körében megszületett reflexiók mennyiben igazolják az Eportfóliót kompetenciafejlesztő eszközként.
A portfólió-készítés követelményét az adja, hogy a tanári mesterképzésben résztvevő hallgatók utolsó félévükben összefüggő egyéni gyakorlatot teljesítenek. A gyakorlat keretében tanításon kívüli feladatokat végeznek, melyek kiterjednek hátránykompenzáló és tehetséggondozó feladatok ellátására, iskolai és iskolán kívüli tevékenységek megvalósítására. A feladatok dokumentálását a 26/2008. (VIII.15) OKM rendelettel módosított 15/2006. (IV.3) OM rendelete értelmében tanári portfólióba rendezik. A portfólió célja a tanulási folyamat támogatása és a teljesítményértékelés. A portfólióba válogatott dokumentumok követelménye a folyamatos szakmai fejlődés megjelenítése. A szakmai anyagok válogatási szempontjai között tehát kiemelten szerepel a személyes szakmai célok és a tanári kompetenciák fejlődésének bemutatása és a gyakorlat egészére vonatkozó reflexiók megfogalmazása.
A tanárképzés KKK – jában meghatározott kilenc tanári kompetencia specifikus fejlesztési lehetőségei körében vettük figyelembe a tanítási tevékenységeken túlmutató nevelési feladatokat és tevékenységeket. A gyakorlathoz kapcsolt blokkszemináriumok során kiemelt fejlesztési feladatként tekintettünk a hallgatók reflektivitásának fejlesztésére, a kompetenciák fejlődésének önértékelésére. Kértük a hallgatókat, hogy figyeljék meg azokat a kompetenciákat, melyekről úgy gondolják, hogy a tanításon kívüli feladatok és tevékenységek során leginkább fejlődnek, továbbá fogalmazzák meg előzetes elvárásaikat és a gyakorlat végeztével bekövetkező változásokat.
Két tanév portfólióinak tartalomelemzését megelőzően azt vártuk, hogy a felkészítés ellenére releváns tartami megfogalmazásokkal alátámasztva a hallgatók kevesebb mint fele ad olyan önértékelést, ami alapján az Eportfólió kompetenciafejlesztő eszközként hatékonynak bizonyulna. Előzetes elvárásunkhoz magyarázatok társultak. Egyfelől az Eportfólió elsődlegesen értékelési portfólió, másfelől értékelői tapasztalataink alapján a kompetenciafejlesztő hatás nem látható a portfóliók egy részében. A vizsgálatot azért tartottuk szükségesnek, hogy saját értékelői tapasztalatainkat kutatói tapasztalatokkal vethessük össze és így megállapítható legyen az eszköz hatékonysága, továbbá következtetéseket fogalmazhassunk meg a képzés és az eszköz fejlesztésére irányulóan. Az eredmények mindezek tudatában rejtegetnek meglepetéseket.
