A tanulók személyiségének fejlesztését kívánom támogatni a tantárgy-pedagógiai kutatással. A fejlesztés alapú vizsgálat része egy átfogóbb kutatási témának: A történelmi kritikai gondolkodás kognitív elemeinek fejlesztési, mérési lehetőségei 11. évfolyamos gimnáziumi tanulók körében web 2.0 tanulási környezetben.
Kutatási problémák a konferencia témájához kapcsolódóan: Hogyan értelmezhető a kritikai gondolkodás a történelem tantárgyban elektronikus tanulási környezetben? Meghatározható-e egyértelműen a kritikai gondolkodás és digitális kompetencia taxonómiája a történelem tantárgyban?
Az elméleti keretek összefoglalása szükséges a tevékenységek operacionalizációja és taxonomizációja érdekében. A vizsgálati módszerek közül a feltáró kombinált modellt alkalmazom. A tervezett előadás három fő részre fókuszál. Röviden összefoglalom a történelmi kritikai gondolkodás kognitív elemeinek taxonómiáját a módosított Bloom-taxonómia kétdimenziós modelljére támaszkodva (Anderson, Krathwohl 2001; Krathwohl 2002). A szakirodalom és eddigi kutatásaim (Érsek 2005) alapján állítható, hogy általános kognitív képességek szituációtól függő készlete a kritikai gondolkodás. A nemzetközi szakirodalomban megjelenő kritikai gondolkodás széles körű feltárását vállalta Molnár (2002), újabb szakirodalmi áttekintést Lai (2011) készített. Új megközelítést jelent a Pearson-féle RED kritikai gondolkodás modell. Elder – Paul (2017), Kovács (2009) és Fábián (2014) kutatásai bővítik a kutatási lehetőségeket.
Kvalitatív tartalomelemzésem során felderítő módszerrel vizsgálom a kritikai gondolkodásra vonatkozóan a gimnáziumi történelmi kerettantervekből (9-11. évfolyam) leszűrhető következtetéseket. Az eredményeket felhasználva web 2.0-ás tanulási környezetben (pl. NEO LMS, Redmenta) az értelmező képelemzés fejlesztési lehetőségeit mutatom be. Ennek során felhasználom az inquiry based learning modell (kérdésorientált tanulás/kutatásalapú tanulás; Kojanitz 2011) azon elemeit, amelyek beilleszthetőek az általam tesztekkel vizsgálandó témakörbe. A megközelítésem tehát történelemmetodikai, azaz az elméleti ismeretekből indul ki, de főleg a praktikus iskolai tanítási gyakorlatra, folyamatra összpontosít (Vajda 2009).
A téma kapcsán vizsgálódom történelemdidaktikai és történelemmetodikai szempontból Katona (2000), Fishcerné (2006) és Szabó – Kaposi (2010) művei alapján, de alapvetően a képi forrásfeldolgozásra koncentrál a fejlesztés a kognitív célok meghatározásával. Képnek tekintem a vizuálisan feldolgozandó, a tanulót kódváltásra késztető forrásokat (pl. fénykép, festmény, karikatúra, folyamatábra, plakát, térkép, animáció stb.).
Az elemzést mérés követi az új tanévben, most a fejlesztési, tesztelési lehetőségek bemutatása vállalható. A kutatás jelentőségét az adja, hogy rávilágít az eszközhasználati tevékenység mellett a nevelési és tartalmi célok megvalósításának 21. századi képességekkel történő hatékony fejlesztésére a történelem tantárgyhoz kapcsolódóan.
