Az Eszterházy Károly Egyetem Pszichológia Intézetének kutatócsoportja 2014-től kiemelt kutatásként kezeli az IKT használat és a kognitív működés kapcsolatát. Előadásunkban két keresztmetszeti összehasonlító és feltáró kutatás eredményeit mutatjuk be, melyekben arra kerestük a választ, hogy hogyan változnak a 10 – 14 – 18 és 22 éves korosztály képességei, tanulása, iskolai eredményei az új infokommunikációs technológiák (IKT) használati gyakoriságának függvényében. Mindegyik korcsportban alacsony, közepes és magas IKT-használati alcsoportokat különböztettünk meg, és a képességvizsgálatok, tanulási jellemzők eredményeit ez alapján hasonlítottunk össze.
Feltételezésünk szerint a gyakori IKT-használat bizonyos készségek javulását (például vizuális észlelési képességek), míg más készségek romlását (például verbális és motorikus) eredményezi. Feltételeztük, hogy a képességbeli különbségek a tanulmányi teljesítményekben is megmutatkoznak.
Első kutatásunkban 2014 februárjával bezárólag keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk három korosztály bevonásával, 492 fős mintán. Alkalmazott vizsgálati módszerként egy tesztbattériát alakítottunk ki, amely három feladattípust tartalmazott, online pszichológiai próbákat, verbális próbákat, egyéni adatfelvétellel és az országos kompetenciamérési adatok és a tanulmányi eredmények dokumentumainak elemzését.
Második, 2015 novemberében záródó kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a tanulási eredményesség, és a számítógép-használat jellemzői milyen összefüggésben állnak a munkamemóriával és az önszabályozó tanulás fejlettségi szintjével. A vizsgálati minta összesen 1257 fős volt. Vizsgálatunkban online munkamemória tesztet és a kutatócsoport által kifejlesztett önszabályozó tanulás kérdőívet használtunk, és ennek eredményeit vetettük össze a tanulmányi eredményességgel.
A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a gyakoribb számítógép-használat szinte minden feladatban gyorsuló reakcióidőkhöz vezethet. Ezt a szignifikáns pozitív összefüggést minden korcsoportban tapasztaltuk. A mért képességterületeken tendenciaszinten statisztikailag is igazolható, hogy a ritka és az átlagos mértékű számítógép-használat egyes tanulói képességekkel pozitív összefüggést mutat, több képességvizsgálatnál konzekvensen az átlagos mértékű számítógép-használók értek el jobb eredményeket.
Vizsgálataink alapján csupán az önálló fogalmazásban, történetmesélésben megjelenő verbális képesség az a területet, ahol az IKT-eszközöket keveset használók szignifikánsan jobb eredményt mutattak. Az eszközhasználat kognitív készségekre gyakorolt hatása azonban az iskolai teljesítményekben nem manifesztálódik. A korcsoportok között szignifikáns különbségek vannak az önszabályozó tanulás fejlettsége szempontjából. Az önszabályozó tanulás fejlettségi szintje mérsékelt, de szignifikáns, pozitív korrelációt mutat a tanulmányi eredményekkel és a kompetenciamérés eredményeivel.
A kutatási eredményekből levont következtetésekkel kívánunk hozzájárulni a tanulási hatékonyság növeléséhez, a tanulók/hallgatók iskolai sikerességéhez.
Kulcsszavak: IKT, kognitív képességek, önszabályozó tanulás, tanulási eredményesség, kompetencia mérés
