A Magyar Kereskedelmi Iparkamara által vezetett és gondozott felnőttképzési szakmai programkövetelmény javaslatok tartalmi elemeit a felnőttképzési törvény 12. §-a határozza meg (Farkas és Rettegi, 2016).
Előadásunkban a programkövetelmény javaslatok informatika szakmacsoportba tartozó egyéb szakmai képzések jellemzőit vizsgáljuk. Vizsgálatunk célja a szakmai követelmények egyes elemeinek, elsősorban a modulszerű leírásnak, a képzés munkaerő-piaci relevanciájának, az adott szakmai végzettséggel ellátható legjellemzőbb tevékenység, munkaterület leírásának az értelmezése, elemzése.
A szakmai követelmények leírásakor többek között négyféle deskriptort, a tudást, képességet, attitűdöt valamint a felelősséget és autonómiát tartalmazó táblázat kitöltése a feladat, melyet a fejlesztők igyekeznek hiánymentesen, mátrixszerűen kitölteni (Pajkossy, 2010; Golnhofer, 2010; Gaskó, 2010). A leírás kitöltésének előfeltétele a Magyar Képesítési Keretrendszer ismerete és alkalmazása (Derényi, 2010). Az MKKR céljai szerint lehetővé tenné az eredmény alapú tanulás leírását, ezáltal a képzések átláthatóságát, összehangolását (Tót, 2015; Szlamka, 2014).
A kamara adatbázisában jelenleg 170 szakmai programkövetelmény javaslat található, melyek közül mindössze 10 tartozik az informatika szakmacsoportba. Elemzésünk során ezeknek a javaslatoknak a tartalmi elemeit vizsgáltuk, elsősorban az alkalmazott deskriptorokat elemeztük.
A megszerezhető képzettségek különböző típusú szakmákat definiálnak, található közöttük alkalmazás-fejlesztő, webfejlesztő, adminisztrátor, gyártás-előkészítő, optimalizáló, kábelszerelő, hálózatmérő, szoftver kulcsfelhasználó, etikus hacker.
Cél szerint az eredmény alapú tanulás leírása támogatná az egyes szintekhez tartozó dimenziók közötti horizontális koherenciát és a képzések egymásra épülését, ám ez a cél a képzéseken belül sem teljes mértékben valósul meg, mert a képzések 40%-a egymodulos, 30%-uk két modulból áll, és mindössze a képzések 10-10%-a épül fel 3, 4 vagy 5 modulból. A jelenlegi javaslatok leírásaiban még nem azonosítható az egyes képzéseken belül kifejlesztett modulok alkalmazása sem, de ez a folyamat más szakmacsoportok esetében már elkezdődött.
Bár a kérelmet benyújtó képzésfejlesztők igyekeznek feltárni azokat a hiányterületeket, amelyekre a munkaerőpiacnak az OKJ szakmákon innen és azon túl szüksége lenne, a jelenleg működő rendszer lassú ütemben bővül. Bár a javaslatot készítők részére az eljárás térítésmentes, ennek ellenére számtalan hiányszakma szakmai követelményének a leírása várat még magára. A jelenlegi állapot azt tükrözi, hogy a képzések megvalósításáért felelős gyakorlati szakemberek segítséget igényelnének a programkövetelmény javaslatok elkészítésében. Javaslatunk szerint a rendszer elemeinek fejlesztése érdekében érdemes lenne a hiányszakmák központi meghatározása, és a képzéseket fejlesztő szakemberek összefogása.
