A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 13. pontja a kiemelt bánásmódot igénylő tanulók közé sorolja a különleges bánásmódot igénylő (sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve tehetséges) gyermekeket és tanulókat, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Bár az említett paragrafus felsorolásszerű megfogalmazásából nem derül ki, de e kategóriák egymást nem feltétlenül kizáróak, s sok esetben egy-egy gyermek-tanuló egyszerre több kategóriába is tartozhat. Így az sem kizárt, hogy egy hátrányos helyzetű tanuló akár kiemelten tehetséges is lehessen – sőt: néhány hazai program éppen erre a tanulói célcsoportra fókuszál. A hazai országos hatókörű programok közül itt említhetők meg például: az Arany János Tehetséggondozó Program, vagy a Csányi Alapítvány programja a hátrányos helyzetű tehetséges gyermekekért. A nagy, országos hatókörű programok mellett azonban léteznek egy-egy intézményen belül működő jó gyakorlatok is – amelyeknek kisebb sajtóvisszhangja van, de figyelemre érdemesek.
Az előadásban egy olyan iskolai fejlesztő program esetelemzés jellegű bemutatására törekszünk, melyben médiainformatikai eszközök bevonásával (filmalkotással, illetve számítógép programozással foglalkozó körök működtetésével) értünk el nevelési-oktatási direkt, illetve indirekt hatást hátrányos helyzetű, átlagos vagy átlag feletti intellektuális és kreatív képességekkel, valamint nullához közelítő tanulási motivációval rendelkező fiatalok (n=300) körében. A program célja a továbbtanulásra történő motiválás, illetve a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése volt. Az esetbemutatás szempontjai: a) az iskola és a településszerkezeti változások interakciója, melyek indokolttá tették a programfejlesztést; b) a fejlesztésbe bevont tanulók intellektuális, kreativitásbeli és motivációs jellemzői (SPM intelligenciateszt, Körök-teszt, iskolai motivációs kérdőív, megfigyelések és interjúk alapján); c) a médiainformatika bevonásának módja a tanulók fejlesztésébe; d) a médiainformatikai eszközökkel történő fejlesztés rövid- és hosszú távú hatása. A program eredményeként tartjuk számon, hogy már a fejlesztés során a pedagógusok megfigyelései és a tanulmányi eredmények szintjén mérhető módon is pozitív irányba változott a tanulás iránti motiváció, minden programban résztvevő diákban felmerült a továbbtanulás igénye, s minden tanulót felvettek abba a középfokú intézménybe, melyet választott, s azóta szakmával, érettségivel vagy diplomával rendelkező személyek is vannak köztük. A program szomorú tapasztalata azonban, hogy néhány tanuló nem tudta megszerezni a középfokú végzettséget – esetükben további, a programhoz hasonló „kísérésre” lett volna szükség. Mindent összevetve azonban tapasztalataink szerint intézményi szinten kiválóan bevonható a médiainformatika a hátrányos helyzetű tanulók nevelésébe-oktatásába.
