A felsőoktatásban a személyes tanulási környezetek (PLE-Personal Learning Environment) kiépítése stratégiai jelentőségű terület, hiszen a hallgatók hosszú távú munkaerőpiaci versenyképességének egy meghatározó tényezője. A PHE (Professional Higher Education) elsősorban az alkalmazott tudományok alkalmazott tudományok felsőfokú oktatásának erősítését célozza meg, és a fejlesztések során arra keresik a választ, hogy milyen indikátorok mentén válhat az európai gyakorlatorinetált felsőoktatás gyorsan fejlődő, és az átalakuló tudáspiaci igényekre rugalmasan reagálni képes szektorrá. Ennek erősítéséhez stratégiai koncepció és akcióprogram kidolgozására tesz kísérletet Közép- és Dél-Kelet Európában.
A személyes tanulási környezet területének kihívásai négy tematikus terület köré csoportosulnak: (1) a tanulási folyamat figyelemmel kísérése és értékelése a tanulás rugalmasságának megtartásával; (2) a munkáltatói igényekre szabott személyes tanulási környezet (meg)tervezése; (3) módszertani megújulás és a tanítás kereteinek modernizálása,; (4) a tanulók személyes tanulási környezetének (meg)tervezése.
Ehhez kapcsolódóan meghatározták az ezeket okozó alapproblémákat, amelyek a következek: (1) a PLE-t támogató átfogó stratégiák hiánya; (2) az elavult értékelési módok; (3-4) az oktatók és a hallgatók hiányos kompetenciái. Ezekhez kapcsolódóan ajánlások készültek olyan régió felsőoktatási intézményeiben megvalósuló jó gyakorlatok összegyűjtése által.
Jelen előadás célja, hogy bemutassa a professzionális felsőoktatás fő jellemzőit, majd tematikus felosztásban részletesen ismertesse e terület definiált kihívásait és a kiváltó tényezőket, valamint azokat a javaslatokat, amelyek megoldást jelenthetnek e problémákra.