A felsőoktatásban egyre nagyobb hangsúly kerül a tanulásközpontú oktatásra: a nemzetközi és hazai szakirodalomban is egyre inkább előtérbe kerül a felsőoktatás módszertani megújulása, a hallgatók fejlődését még inkább támogató megoldások keresése, a hallgatói részvételre, illetve a közösségi tanulásra irányuló vizsgálatok is (vö. Tinto 2003, Pusztai 2011). A tanulásközpontú szemléletet erősítik továbbá a munkaerőpiac elvárásai is, egyre inkább felértékelődnek a gyakorlatorientált, tevékenységalapú tanulási szituációk. A tanulástámogatás és a tanulásközpontú szemlélet vonatkozásában kiindulópontunk Biggs és Tang (2007), Halász (2013) és Kopp (2013) munkája. Kutatási eredmények azt is megerősítik, hogy részidős hallgatók esetében különösen megerősítő a csoporttársak egymást segítő, támogató szerepe (vö. Forray és Kozma 2011, Engler 2014).
Kutatásunk a felsőoktatásban a tanulás eredményességének növelésével és a korai intézményelhagyás csökkentésével függ össze. Munkánkban a tanulóköröket a felsőfokú tanulmányok kiegészítőjeként vizsgáljuk: előzetes kérdőíves felmérést végzünk a közösségi tanulásról – nézetek feltárására, az esetleges korábbi tapasztalatok feltérképezése, megismerése, melyet csoportos interjúval, szóbeli kikérdezéssel egészítünk ki.
A tanulásközpontú szemlélet egyes pillérei mentén a tanulókörök tanulástámogató lehetőségeit keressük online tanulási környezetben, azaz hogyan tudják támogatni a tanulókörök a tanulást részidős hallgatók esetében, akik kontakt oktatásban alacsony óraszámban résznek részt, egy-egy közös feladatra való felkészülés eszközeként.
