A XXI. században a közoktatás is egyre inkább az elektronikus tanulási környezet felé orientálódik. A kutatásom célja arra irányult, hogy tevékenységközpontú oktatástervezés hatékonyságát vizsgáljam a kommunikációs kompetenciafejlesztés szempontjából. Kutatásom során a Nexius-modell lépéseit felhasználva dolgoztam ki egy kommunikációs kompetenciafejlesztésre irányuló, tevékenységközpontú digitális tananyagot a kommunikáció témakörén belül, a középiskolás gimnáziumi diákok számára a Moodle felületén. A tananyag eredményességét bementi és kimeneti tesztekkel hasonlítottam össze a vizsgált osztályok között.
A hipotéziseim az alábbiak voltak:
Első hipotézisem, hogy a vizsgált csoportok között a kommunikációs tényezők meghatározásában jelentős teljesítménykülönbség mutatkozik a kombinált csoport (blended learningben tanulók) javára a záróteszt eredményében.
Második hipotézisem, hogy a vizsgált csoportok között a kommunikációs típusok meghatározásában jelentős teljesítménykülönbség mutatkozik a kombinált csoport (blended learningben tanulók) javára a záróteszt eredményében.
A harmadik hipotézisem, hogy a vizsgált csoportok között a vázlatkészítés (lényegkiemelés és tömörítés készségének) elsajátításában jelentős teljesítménykülönbség mutatkozik a kombinált csoport (blended learningben tanulók) javára a záróteszt eredményében.
A negyedik hipotézisem, hogy a vizsgált csoportok között a nonverbális kommunikációs helyzetelemzés elsajátításában jelentős teljesítménykülönbség mutatkozik a kombinált csoport (blended learningben tanulók) javára a záróteszt eredményében.
Az ötödik hipotézisem, hogy a vizsgált csoportok között az érvelő fogalmazás technikájának elsajátításában jelentős teljesítménykülönbség mutatkozik a kombinált csoport (blended learningben tanulók) javára a záróteszt eredményében.
A kutatás mintavétele a középiskolás, gimnáziumi diákok 11. évfolyamát tette ki, ami a 17-19 éves korcsoportot jelentette. A kutatásom ezen belül is az Egri Dobó István Gimnázium három osztályát érintette. A minta a középiskolás diákok 11. évfolyamát tekintve nem relatív, így Pilot-kutatásnak minősül. Összesen a 90 fős vizsgálati mintából 76 fős mintavétellel tudtam elvégezni a számomra rendelkezésre álló adatok elemzését.
A digitális tananyagot a három csoport által a következőképp teszteltem, melyet az intézmény három osztálya tett ki. Az egyik csoport csak a digitális tananyaggal sajátította el az ismereteket, a második csoport a kombinált csoportot jelentette, mely a digitális tananyag mellett offline is kapott ismereteket, míg a harmadik csoport hagyományos tanórai képzésben részesült, ők tették ki a kontrollcsoportot, akik nem kaptak digitális tananyagot.
Az általam létrehozott tananyag és a hatékonyságának vizsgálata többek között arra a kérdésre ad választ, hogy fejleszthetőek-e elektronikusan is a kompetenciák, és ha igen, akkor hogyan és milyen módon lehet mérni.